K�vetkez� 10 cikk

El�z� 10 cikk

Alapinform�ci�k		2010.05.30. 08:19
Holarktikus faj; (az ember ut�n) a legnagyobb ter�leten elterjedt eml�s. �szak-Amerika �s Eur�zsia �szaki ter�leteinek meghat�roz� cs�csragadoz�ja, de megtal�lhatjuk k�pvisel�it K�z�p-Amerik�ban, �szak-Afrik�ban �s D�l-�zsi�ban is. Az egykor �sszef�gg�, hatalmas ter�leten a t�lzott vad�szat k�vetkezt�ben ma m�r csak elszigetelt csoportjai maradtak fenn, �gy p�ld�ul �szak-Afrika szavanna �vezet�b�l az ember teljesen kiszor�totta. Kihalt Jap�nban is; az Arab-f�lszigeten er�sen vesz�lyeztetett, szinte el is t�nt. Term�szetes �l�hely�t neh�z meghat�rozni, hiszen (az ember kiv�tel�vel) a farkas a k�l�nb�z� biomokhoz legink�bb alkalmazkodott eml�s: a f�lsivatagt�l a tundr�n �t a tr�pusi es�erd�ig mindenhol k�pes meg�lni. Jelenleg a legt�bb �l�hely�n v�dett; t�bb alfaja szerepel a Nemzetk�zi Term�szetv�delmi Sz�vets�g (IUCN) v�r�s list�j�n.   Talp�n �s farka alatt a ter�let megjel�l�s�t seg�t� illatmirigyek vannak. Izomzata, t�deje �s sz�ve kiv�l�an alkalmazkodott a zs�km�ny �ld�z�s�hez: r�vid t�von sebess�ge el�ri a 60–70 km/�r�t, �s ek�zben ak�r 4—5 m�tereseket is ugorhat. Valamivel lassabban futva (45–50 km/�r�val) mintegy 15–20 percig k�pes �ld�zni a pr�d�t, de ilyen hossz� fut�s ut�n legal�bb ennyit pihennie is kell. Szagl�sa �s hall�sa egyar�nt kit�n�: ha megfelel� a sz�l ir�nya, ak�r 2–2,5 km-r�l is meg�rzi a j�vorszarvas szag�t; szel�d farkasok 6 km-r�l is v�laszoltak egy ismer�s ember farkas�v�lt�st ut�nz� hangj�ra — a val�di farkas�v�lt�st val�sz�n�leg j�val messzebbr�l is meghallj�k. L�t�suknak k�l�n�sen a mozg�st �rz�kel� funkci�ja kiv�l�. A farkast t�lz�s n�lk�l tartj�k a legintelligensebb ragadoz�nak. Agyt�rfogata 150–170 cm³; k�l�nleges �rtelmi k�pess�gei a t�rsas �letm�d eredm�nyek�nt fejl�dtek ki. Vad alfajai a r�k�n�l j�val nagyobb, sz�rke, barn�ssz�rke, s�rg�sbarna vagy feh�r sz�n� �llatok. (Az alfaj sz�ne �l�hely�t�l f�gg.) �lettartama �tlag 13 �v, fogs�gban �tlag 15 �v. A vadon �l� farkas sz�let�skor v�rhat� �lettartama 5–6 �v; a hal�l leggyakoribb okai a vad�szat �s a dominancia-harcok k�zben szerzett s�r�l�sek. A farkas f�leg rendk�v�l szervezett szoci�lis csoportokban, �gynevezett falk�kban �l. A falka kommunik�ci�j�nak elh�res�lt m�dja az �gynevezett farkas�v�lt�s: a farkasok k�rusban „�nekelnek”: �sszetartoz�suk er�s�t�se �rdek�ben, aktivit�suk szinkroniz�l�s�t seg�tend� �s annak jelz�s�re, hogy a ter�let az �v�k. Testbesz�d�ben nagy szerepet kap a hossz�, bozontos farok. A n�st�nyek testt�mege 12–55 kg (�tlagosan mintegy 40 kg), a h�mek� 15–80 kg (�tlagosan mintegy 50 kg); a legkisebbek az Arab-f�lszigeten �l� (�lt?), a legnagyobbak az �szak-amerikai farkasok. Testhossza 1,0–1,6 m, amihez hozz�j�n m�g a 40–50 cm-s farok. Sz�rzete �l�hely�t�l f�gg�en a feh�rt�l a m�lyfeket�ig v�ltozik; Eur�p�ban �ltal�ban sz�rk�sbarna. Egy alomban el�fordulhat ak�r minden sz�n�rnyalatb�l is k�ly�k.

K�vetkez� 10 cikk

El�z� 10 cikk