K�vetkez� 10 cikk

El�z� 10 cikk

A falka		2010.05.30. 08:14
A falk�k olyan �nfenntart� szaporod� egys�gek, amelyben az egyedek egy�ttm�k�dve, k�z�sen szerzik meg a t�pl�l�kot, �s k�z�sen nevelik a k�lyk�ket — nemcsak a sz�l�k, de a falka minden tagja, k�l�n�sen a fiatalabbak. A falka l�tsz�ma az �l�hely adotts�gait�l f�gg�en 2–36 lehet; �ltal�ban 5–9. A falk�k tulajdonk�ppen olyan nagycsal�dok, amelyekben a vezet� alfa-p�rhoz �s ut�daikhoz a szaporod�si id�szakban m�s farkasok is csatlakozhatnak — ezek k�s�bb is a falka tagjai maradhatnak. A falk�ban szigor� a hierarchia: az abszol�t �r az alfa-h�m, �t k�veti az alfa-n�st�ny. A vez�rh�met legyeng�l�se (betegs�g, s�r�l�s stb.) eset�n a b�ta-h�m v�ltja fel. A falk�k id�nk�nt feloszlanak, majd (�tmenetileg vagy v�glegesen) �jraalakulhatnak, illetve m�s falk�kkal egyes�lhetnek is. A r�gi falka feloszl�s�val l�trej�tt �j falk�k egym�ssal bar�ts�gosan viselkednek. A falka egy�ttm�k�d�s�nek k�t, ellent�tesen motiv�l� alapja: az �lland� rivaliz�l�ssal kialak�tott rangsor �s az egym�st r�g�ta ismer� tagok er�s, k�lcs�n�s k�t�d�se. Az egy�ttm�k�d�s megk�veteli: a fejlett szoci�lis intelligenci�t, a j� probl�mamegold� k�pess�get �s a k�pl�keny, a k�r�lm�nyekhez alkalmazkod� viselked�st. Ezek egy�ttes hat�s�ra a farkas �l�helyeinek cs�csragadoz�ja volt, am�g alul nem maradt az emberrel v�vott verseng�s�ben. A farkasra a „letelepedett” �s „nom�d” �letm�d v�ltogat�sa jellemz�. Tavasszal �s ny�ron kis ter�leten marad, am�g a k�lyk�k fel nem n�nek, �sszel �s t�len azonban hatalmas t�vols�gokat j�rhat be. Ilyenkor egy-egy �jszaka ak�r 200 kilom�tert is megtehet, 8 km/h �tlagsebess�ggel.

K�vetkez� 10 cikk

El�z� 10 cikk